Káté

Zitával először a Gringo Sztár zenekarban dolgoztam együtt és füstös, forró hangja magával ragadott, ezért is határozta el, hogy az egyik soulos-popos dalom, a Sohasem látsz előadására felkérem őt.

A dal annyira jól sikerült, hogy bekerültünk vele a Jazzy daversenyre 2018-ban, a legjobb 10 közé.

A versenyről azért el kell mondanom, hogy  szervezés tekintetében messze alulmúlt minden alapkövetelményt: nagyon gyenge volt a kommunikáció az egész verseny során, bár a szervezők emailes megkeresésekre készséggel reagáltak, a hivatalos közlések, a visszaigazolás hiánya a jelentkezéskor és az eredményhirdetés lebonyolítása azt mutatta, hogy ez egy elhanyagolt és mostoha szervezés, aminek nincs gazdája, és az érdeklődés is csekély iránta. Könnyen mondhatná bárki, hogy az mondatja ezt velem, hogy nem kerültünk a nyertesek közé, de erről szó sincs, teljesen érthető, ha a zsűrinek van egy zenei elképzelése, amibe más profilú dalok illettek bele.

A dal utóéletéről annyit, hogy hamarosan rádiós játszásba is kerül országosan, és egy lyrics videó is készült hozzá, amit hamarosan itt meg is osztok.

Zitával fantasztikus volt a közös munka, az éneklés a Pannónia stúdióban történt, és fárasztó volt, hisz a dalt angolul is felénekelte Zita, méghozzá néhol duplázva, vagy épp triplázva, vokálokkal együtt.

A dalról még annyit, hogy én basszusgitároztam benne a többi hangszer mellett, a dalt, a szöveget és a hangszerelést is én jegyzetem, valamint először életemben a keverést is én vállaltam, mely az első ilyen jellegű munkám volt, és rengeteget tanultam belőle, elsősorban azt, hogy sokat, nagyon nagyon sokat kell még ezzel foglalkoznom, hogy jó legyek benne:)