Nem trendi, tudom, de őszinte és közel áll hozzám ez a dal, aminek a kapcsán egy fotózásra is sor került, részben a dal borítója végett. A fotókat Höltzl Gergő (arteriadesign) készítette, akinek ezúton is köszönöm az egész napot, amit a fotózásra szántunk.
A dal elkészülte után gondoltam végig, hogy milyen hatással volt rám egész gyerekkoromban a Beatles zenéje, konkrétan egy kazetta, amit apukámnak, Kálmán Jánosnak köszönhetek. Ja, hogy mi az a kazetta? Nézz utána, kedves nem boomer olvasó:) Apu egyik kerek születésnapjára kapott is tőlem egy Höfner basszusgitárt, ami egy ikonikus hangszer, mint közismert Paul McCartney játszik rajta mai napig is, és a kultikus, ’60-as évek beli hasonló hangszerek milliókért kaphatók ma a használt hangszer piacon
Ezt a gitárt használtuk a dalhoz készített fotózáson is kellékként, sőt, ezzel a hangszerrel játszottam fel a Ha látlak című dalt is, aminek az egész hangzásvilágával olyasmit szerettem volna megidézni, ami az egész gyerekkoromat áthatotta, a Beatle mánia, és azok az agyontanulmányozott basszusgitár futamok, amiket Paul játszott. Ilyen pl. az I wanna hold your hand is, aminek van egy felfelé menő basszus és gitár uni dallama, (fejből most azt hiszem, hogy d, cisz d disz e) amit 48szor tekertem vissza minden alkalommal, annyira élveztem.
Ami ezt a vintage hangzást idézi még az kipanorámázott, csak egyik oldalról érkező vonós szekció, amiket szintén nagyon furcsának találtam, hisz sosem létezik nem teljes hangélményt nyújtó vonóskar, de itt, vagyis anno a sztereo hatás elérése érdekében ilyen fapados módon oldották meg a hangszercsoportok elhelyezését. Ezért fordulhat elő, hogy pl egy-egy Beatles dalban, ha csak az egyik oldalt hallgatjuk, nincs ének, vagy nincs valamelyik hangszer, vagy valamelyik vokál, vagy szóló hangszer szinte teljesen hiányzik. Akkoriban főként mono lehallgatás volt csak a lakosságnál, ezért ennek amúgy sem volt jelentősége.
Ez a szerelem egy felhő a magasban,
Üzenet egy elsüllyedt palackban
Hátsó szándék a kedves szavakban
És ettől lesz pont úgy jó ahogy van
Míg a szemeden látom, marasztalsz
Én meg vinnélek magammal
És a város választ minket el a kanyarban
És ettől lesz pont úgy jó ahogy van
A dal érdekessége még, hogy a ritmusszekciót is egy akusztikus gitáron játszom, azaz a lábdob és pergő funkció gitártest hangokból áll össze.
És, hogy miről szól a dal? Egy ki nem mondott szerelmi háromszögről, vagyis az elérhetetlenről, ami felé mégis szívesen rohannánk. Nem érted? Akkor elég költőien fogalmaztam.