Megfigyeltem, hogy olyan időszakaim vannak, amikor elképzelni sem tudom, hogy lesz-e kedvem egy új dalt írni, de olyan is, hogy pár nap leforgása alat több dal és szöveg is születik. Mivel többszáz dal és szöveg megírásán túl vagyok, kezd egyértelművé válni, hogy mi az, ami működik és mi az, ami nem, szerzői munkáim során. Hány féle képpen írok zenét, és hogy?
Világbölcsesség: rájöttem zeneszerzőként, hogy nem csak fizikai és szellemi munka létezik, de „lelki munka” is. A zeneszerzés pont ilyen. Nem. Zeneszerzőnek lenni, pont ilyen.
Ugyanis azt a terhet, azt a maximális érzelmi amplitudót, amit egy zenész, egy színész megél egy alkotási folyamat sorá, vagy előadás közben, nem nagyon hasolítható semmilyen más terheléshez.
Űber okoskodás:) Ahogy az építőanyagoknak sem a nagyon meleg, vagy a nagyon hideg árt elsősorban, hanem ezek viszonylag gyors váltakozása, úgy zenét szerezni, majd 20 perccel később kenyeret vásárolni a boltban, színpadon 8 ezer ember előtt 2 órás koncert lejátszása után hazabattyogni és megpróbálni kilépni ebből, vagy heteket készülni egy mindössze 3 perces, megismételhetetlen megjelenésre (élő TV felvétel például) máshoz nem hasonlítható terhelés. Ezt hívom „lelki munkának”.
1. intuitív, hangulati zeneszerzés
Ez főként fiatalabb koromban volt jellemző rám, amikor (önirónia:) a világfájdalmat, vagy a világszerelmet (önirónia vége) egy dalban tudom csak kifejezni. Ezek a lelki dalok, mint a szakma minden feleslegesnek tűnő szakasza, nagyon sokat épít ám az emberen. Nekem pl. 2-3 db 90 perces kazettám van dal ötletekkel, amiket mind világslágernek éreztem, ma pedig egy percet sem tudok hallgatni belőle.
Amikor csak a dal írás öröméért írtam, ilyesmik is születtek:
2. projekt zeneírás
Nekem ez megy a legjobban. Ennek pedig az az oka, hogy szeretem tudni a határaimat. Szeretem tudni, hogy van egy vezérfonál, ami végigkíséri és értelmezhetővé teszi az indítékaimat egy dalírás, vgy szöveg mgírása során. Legtöbbször ez a vezérfonál egy énekes vagy énekesnő adottságai, lelki világa. Ez nekem már elég ahhoz, hogy tempót, stílust, hangszerelést válasszak a dalnak. Ami ezután következik, az pedig már csak egy fő gondolati motívum, egy gesztus kifejtése (hangszerelés, dalszerkezet, pontos ritmikai felépítés, kiállások, szöveg kitalálsa).
3. Topliner munkák – dallam egy kész hangszerelésre
Ez az egyik legélvezetesebb verziója a dalírásnak, számomra. Szerintem a legkönnyebb. Olyan, mint improvizálni. Csak néhol meg kell regulázni az inspiratív ötleteket, és kész a dal. Ilyen munkából csak ritkán adatik, de van pár kedvenc példám:
4. Dal írás szövegre, pl. versre
Érdekes munka ez is. Ha én választhatom a szöveget:) Szóval ez is olyasmi, ami könnyíti a munkám, mert meg van szabva
- a tempó – hisz a dal lüktetését adnia kell a szöveg mondandójának – ha gyerekdal: könnyed, vidám, semmiképp sem túl lassú tempó, mint pl. a Varázsnagymama volt, amit nagyon jó szöveg és dallam/tempó találkozásnak érzek:
2. a dal stílusa – dögös, vagány a szöveg, vagy lírai, romantikus? Talán mély, komoly hangvételű, drámai? Ugye, hogy egyértelműen adja a szöveg, hoyg milyen zenei stílusban, lüktetésben prezentálod? Legalábbis a szöveg alapján egy csomó műfaj kizárható. A leg speciálisabb ilyen melóm Gesti Péter Ma ne című slágere, ami egy öko sláger. Vagyis, egy azon szöveget 2 dalhoz használtunk. Ez eredeti kevésbé let ismert, míg az általam írt dallammal ugyanaz a szöveg, sikeres lett, többezres rádiós játsszással. Itt tehát egy dal dalszövegére írtam új dalt:
5. Feldolgozás
Én kevés ilyen munkát válalltam, valahogy sosem szerettem más tollával ékeskedni. Első dalunk a Kánaán zenekarral, a Gondolj rám (Eredetileg LGT dal) pl. egy ilyen dal volt, és a hozzásegített mindket 2002-ben az LGT fesztivál első díjához. Ezt régen adta párszor a rádió, de nem hiszem, hogy sokan ismeritek. Készült hozzá egy videoklip is, amiben zenésztársammal, Nagy Zoltánnal hintázunk… Ehhez több kommentet nem fűznék, inkább csak annyit, hogy akkori, és első kiadónk a Narrator Records, név szerint Tóth Csaba elképesztő elánnal küzdött az ellenszélben, hogy a felszínre emeljen bennünket, amiért egy életre hálás leszek neki. Még ha a tervünk fél siker lett is, első albumunkra (Találj Rám – 2002) mindig büszke leszek.
6. Ahogy ma írok
Röviden: nagyon gyorsan…
Bővebben: általában hangszer nélkül, dallam ötleteket rögzítek, és azokat viszonlyag gyorsan (max egy délután) mutatható formába öntöm, és egy-egy projektre általában 2-3 dalt is írok, amiből ki tudjuk választani a leghasználhatóbbat, a többi meg vagy a kukéba, vagy a fiókba megy. (a kettő, tapasztalatom szerint, gy tűnik, ugyanazt a helyet jelenti…) Ilyen volt például a nagyon Péntek című dal a Pankastic! zenekartól, ami közös, csodálatosan ispiratív együttműködésünk utolsó darabja lett.
7. stílus-zeneírás
Szinte az egész Pankastic örökség ilyen módon született. Elég volt egy pár napot, hetet django zene hallgatással töltenem, hogy ráhangolódjak a manous zenére. Ebben az volt a fantasztikus, hogy úgy volt teljes szabadságom, hogy mégis mederbe terelte az ötleteket a stílus, és Pálmai Panna énekesnői adottságai, nomeg a zenészek hangszeres tudása. Mindkettő nagyon jól állt az ötleteimhez, de talán fordítva is igaz:)
Dalok és szövegek, hangszerelések nőttek ki a semmiből, és nagyon büszkék vagyunk a végeredményre, főleg a korai dalokra, mint a Tavasz, nyár, ősz, tél, vagy a Julie, de mindegyik dalra, igazán.
8. kórus zene, vokális művek
A sok vokálozás, és rengeteg kóruséneklés eredménye, hogy 12 népdal feldolgozásából álló a-capella dalciklust és egy kis misét is írtam eddig, amiről nagyon kevesen tudnak, és amelyek közül szinte csak a Túl a vízen című darabom szokott elhangozni. Sajnos kiadásra is csak ez, és a Rózsát ültettem című darab került. Bizony ezt a műfajt még csiszolnom kellene, hogy igazán hatásos, könnyen elsajátítható darabok születhessenek, de erre egyenlőre nem adott elég lehetőséget az élet.
2 együttesnek írtam ilyen darabokat, az egyik az Octovoice Énekegyüttes (pl. a Nem kell Bonbon című dal, melynek django-hangszerelésű változatát később a Pankastic is felvett a repertoárjába), másik pedig az Ars Nova Énekegyüttes Kecskemétről, akiknek (főként dr. Kiss Katalin karnagynak) elmondhatatlanul sok élményt és tudást köszönhetek.
Az alábbi felvétel nem túl jó minőségű, pedig jólsikerült előadása ez a darabnak. Köszönöm az Ars Nova Énekegyüttesnek!
Zárszó
Mindegy a módszer, addig úgysem adok ki kezemből dalt, amíg nekem nem tetszik. És elég kritikus vagyok. Ráadásul sok olyan történet is van, hogy minden összejön, csak a visszajelzések és a rádiós játszottság, a dal ismertté válása nem. Na ebből nehéz kigyógyulni, de továbblépni kicsit könnyebb.